BOR-fajta-HATÁROZÓ – a teljesség igénye nélkül -

 

Aszú

a tokaji borvidék leghíresebb különlegessége; vinum regum, rex vinorum, azaz a borok királya, a királyok bora. Kedvező időjárás esetén a túlérett szőlőszem héja megreped, megtelepszik rajta a nemesrothadást, az aszúsodást okozó botrytis cinerea. A hagyományosan október második felében kezdődő szüret idején a furmint és hárslevelű szőlők fürtjeiről kádba gyűjtik az aszúszemeket, amit aztán tésztaszerű péppé dolgoznak össze. Az aszútésztára bort öntenek, áztatás után préselik, majd kisméretű tölgyfahordókban érlelik. Ahány puttony (3, 4, 5 vagy 6 lehet) aszútésztára öntenek egy gönci hordónyi (136 liter) bort, annyi puttonyos lesz az aszú. A palackozást megelőző érlelési idő két évvel több, mint a puttonyszám. Például: a 2003-ben szüretelt aszúszemekből készülő hatputtonyossal leghamarább 2011-ben találkozhatunk az üzletek polcain.

 

 

Barrique bor

Speciális hordóban érlelt bor. A hordó tölgyfából készül, 225 liter űrtartalmú. Többnyire vörösbor érlelésére használják, 2-9 hónapig. Csak nagy minőségű borok esetében alkalmazzák, 2-3 éven át, később aromaátadó hatásuk már nem megfelelő.

 

 

Bikavér

kiváló fajták (kadarka, kékfrankos, cabernet, merlot, zweigelt) felhasználásával, a hagyományok tiszteletben tartásával mélyrubin színű, érlelt illatokat is magában hordozó cuvée. A ma érvényben lévő  Bikavér Szabályzat szerint a Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portuguiser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni.

A magyar bortörvény értelmében a „bikavér” elnevezést csak Szekszárd és Eger használhatja.

 

Budai zöld

a kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. Csak Badacsonyban ismert. Bora fajtatisztán elkészítve kemény, de nem egysíkú bor. Némi ízrokonságot mutat az ezerjóval.

 

 

Cabernet franc

a Cabernet fajtacsoport legismertebb tagja. Fürtje kicsi, középtömött. Sötétkék, vastaghéjú bogyói lészegények és jellegzetesen fűízűek. Bora jó évjáratban, megfelelő idejű érleléssel sötét rubinvörös, illata vegetális és gyümölcsös.

 

 

Cabernet sauvignon

a Cabernet franc közeli rokona. Világfajta, mely ma a legértékesebb vörösborok alapanyaga. Fürtje kicsi, vállas és közepesen tömött. Apró, kékesfekete bogyói későn érők, savakban gazdagok. Bora különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagokban gazdag. Jó évjárat esetén 5-6 év érlelés szükséges a teljes kibontakozáshoz.

 

 

Chardonnay

nyugati eredetű világfajta. Kicsi, hengeres, tömött fürtjein a bogyók kicsik, feketén pontozottak. Korai fajta. Bora erős, fűszeres, illat- és zamatanyagban gazdag. Markáns karakterjegyei miatt előnyére válik a tölgyfa hordós érlelés.

 

 

Cserszegi fűszeres

az Irsai Olivér és a tramini hibridje. Közepes ellenállóképességű, terhelésre érzékeny fajta. Korai érésű, ígéretes magyar keresztezés. Halvány húspiros bogyói közepes nagyságú, vállas fürtöt képeznek. Bora élénk, illatos, fűszeres, zamatos különlegesség.

 

Cuvée

Francia kifejezés, azonos fajtájú, vagy azonos termőhelyű borok házasítása. Két vagy több fajta must, vagy bor megadott célra összekeverése. Célja lehet az egységes minőségű borelőállítás. Más megközelítésben a pezsgő készítése során a másodlagos erjesztésre házasítással összeállított alapbor.

 

 

Fordítás

az aszúkénál magasabb csersavtartalmú, de olykor négy-öt puttonyos aszúnak megfelelő cukortartalmú bor. Megszületése azon a felismerésen alapult, hogy az aszúszemekben rengeteg értékes anyag és édesség marad azt követően is, hogy az első áztatás után kisajtolták és leöntötték róla az aszúbornak szánt mustot. Ezért a préselést követően ismét mustban áztatják ("fordítják") az aszútésztát. Furmint: igazi hungaricum. A fajta valószínűleg magyar eredetű, Tokajban a XVIII. század óta termesztik töretlen lelkesedéssel. A furmint bora adja a hárslevelű és a sárgamuskotály mellett az aszú alapját.

 

 

Furmint

A furmint, vagy furminfehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta, a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága, jellegzetes magyar fajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a Duna és a Száva közti Srem . Fogékony a Botrytis gombafertőzésre, de kedvező évjáratokban a rothadás nemesrothadás jellegű.

 

 

Hárslevelű

régi magyar szőlőfajta. Általában október közepére érik be, gyakran magasabb, mint 20 mustfokkal. Fürtje hatalmas, kicsiny, gömbölyded, zöldessárga, vékony héjú, lédús és édes bogyói a napos oldalikon rozsdásodnak. Bora nagyon illatos, hársmézre emlékeztető fajtajelleggel, testes, igen finom savakkal. Igazi hungarikumnak számít.

 

 

Irsai Olivér

Pozsonyi fehér és Csabagyönge keresztezése. Korán érő fajta, már augusztustól szüretelhető. Közepes méretű, vállas fürtű, aranysárga színű, muskotályos ízű szőlő. Bora lágy karakterű, friss és illatos. Kiváló élvezeti értékű bor, bár hosszú érlelésre nem alkalmas.

 

Jégbor

A jégbor a csemegeborok egy fajtája, amely nevét arról kapta, hogy olyan szőlőszemekből készül, amelyek előzőleg megfagytak. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből nyert bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, gyakran nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.

A jégbor készítési elve hasonló a fagydesztillálás eljárásához, amelyet egyéb italok előállításában is felhasználnak. A különbség az, hogy a jégborok esetében a fagyás az erjesztést megelőzően és nem utána történik. Más csemegeboroktól eltérően a jégborok alapjául szolgáló szőlőfajták nem fogékonyak a nemespenészre (Botrytis cinerea) és ez is befolyásolja a bor karakterét.

 

 

Juhfark

csak néhány, erre alkalmas területen terem ez a szőlőfajta, mely a nevét hosszú, hengeres fürtjéről kapta. Bora szalmasárga, illata jellegzetes. Ízében határozott savak és fanyarság érezhető. Az érlelést nagyon meghálálja, szépen öregszik.

 

 

Kadarka

Kis-Ázsiából terjedt el, a világban inkább gamza néven ismerik. Kései fajta, október második felében érik. Bogyói nagyok, lédúsak. Bora kitűnő, jellegzetesen fűszeres, zamatos. A zamat, összhang tekintetében szinte utolérhetetlen.

 

 

Kékfrankos

Blaufränkisch

keleti fajta, a legelterjedtebb vörös borszőlő fajtánk. Fürtje középnagy, vállas, sötétkék, vastaghéjú, lédús bogyói kellemes ízűek. Bora finom cserzőanyagtartalmú, kissé savas ízhatású, kellemes gyümölcszamatú. Fiatalon kékes árnyalatú, később rubinszínűvé alakul.

 

 

Kéknyelű

pontusi eredetű, balkáni fajta. Nővirágú. Kizárólag Badacsonyban termesztik. Későn érő, kis termőképességű fajta. Fürtje középnagy, nagyon laza. Zöldesfehér bogyói középnagyok, vastaghéjúak. Keveset termő, de kiváló minőséget adó fajta. Bora különleges zamatú, alkoholban, savakban gazdag, tüzes, harmonikus. 2-3 év érlelés után éri el a csúcsát.

 

 

Királyleányka

erdélyi fajta, a kövérszőlő és a Leányka természetes hibridje. Fürtje középnagy, tömött. Bogyói kicsik, fehéreszöldek, hamvasak, lédúsak és enyhén muskotályos ízűek. Diszkréten fűszeres, zamatban gazdag, finom savú minőségi bor.

 

 

Máslás

általában száraz bor, amely úgy készül, hogy az aszúborok seprőjére ismét mustot öntenek és kierjesztik azt.

 

 

Medina

harmonikus, félédes vörös tájbor. Színe gránátvörös, illata jellegzetes. Finom savai sajátságosan egyensúlyban vannak a bor cukortartalmával.

 

 

Merlot

Bordeaux-ból származik; egyesek szerint a francia merle (feketerigó) szóról kapta a nevét a bogyóinak színe miatt. Tőkéje középerős, fürtje kicsi, vállas és laza. Sötétkék, vastag héjú bogyói kevésbé lédúsak. Mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű, finom zamatú, sok festékanyagot tartalmzó, cserzőanyagokban gazdag bor, mely hosszú ideig, olykor 10-15 év múltán is kiváló minőségű csúcsbor marad. Előszeretettel használják házasításhoz, mert lekerekíti a cabernet fajták ízét.

 

 

Muskotályos fajta

a Kaspi tenger környékéről származó, Franciaországban nemesített fajta. Korai érésű. Fürtje hengeres, fehéressárga bogyói kicsik, lédúsak, erősen muskotály zamatúak. Bora finom illatú és zamatú, gyakran lágy, ám muskotályos zamata miatt feltűnően keresett.

 

 

Olaszrizling

Welsch Riesling

nyugati eredetű, kicsi, jellegzetesen vese alakú, tömött fürtű, késői érésű fajta. Megbízható, kiegyenlített termőképességű, minőségi bort adó szőlő. A legismertebb és egyben a legelterjedtebb fajtánk. Bora lágy, fajtajelleges; az érett szőlőbőlkészült bor visszafogott illatú, zamatos, tüzes, telt, testes, inkább lágy, de harmonikus bor.

 

 

Pinot blanc

fehér burgundi

zárkózott illatú, enyhén fűszeres, ízében is tartózkodó bor némi mogyoróízzel. Egyedi ízét a gyógynövényaroma és a pikáns fűszerek jellemzik, de nem olyan testes, mint a chardonnay.

 

 

Pinot noir

világfajta; határozott fajtakarakterrel rendelkező, szép, fűszeres illatú, gazdag zamatú vörösbor. Megjelenésében mindig üdébb, karcsúbb, mint a mint a legtöbb nagy vörösbor, de eleganciájában felülmúlhatatlan.

 

 

 Portugieser

A Villányi hegység mediterrán jellegét formálta bársonyos, telt zamattá ez a hagyományosan erjesztett, szjnanyagaiban is gazdag kiváló borfajta . A kékoportó portugál, más vélemények szerint osztrák származású, Magyarországon elterjedt szőlőfajta. Az Európai Unió szabályai szerint a kékoportó nevet a borospalackok címkéjén Magyarországnak ki kell vezetnie a piacról (mert helyre utal, akár a tokaji); a külföldön elterjedt portugieser név helyettesítheti. A meleg termőhelyeket szereti.

 

 

Rajnai rizling

Riesling

a rómaiak óta ismert, nyugati származású fajta. Közepesen termő, viszonylag későn, októbe közepén érő, fagytűrő fajta. Fürtje kicsi, hengeres, tömött. Bogyói kicsik, sárgászöldek, éretten rozsdásak, lédúsak. Jól aszúsodik. Bora tüzes, kiváló zamatú, finom, jellegzetes illatú, extraktban gazdag.

 

 

Rizlingszilváni

Müller Thurgau

rajnai rizlingből és zöldszilvániból keresztezte Müller. Korai érésű, bőven termő, általában minőségi bort adó fajta. Bora lágy, illatos és zamatos, de gyorsan vénülő.

 

 

Rozé

a rozéborokat kék szőlőből préselik, de a lé a préselés előtt csak rövid ideig marad kapcsolatban a bogyó héjával, így csak kevés színező- és cserzőanyag oldódik ki a héjból, de a zamatanyagok elegendők lesznek. Ezt követően azonban az érlelés a fehérbor módjára folyik. Készülhet még a kék szőlő azonnali, zúzás nélküli, gyenge préselésével.

 

 

Sárfehér

régi magyar szőlőfajta, nevét bogyóinak színéről kapta. (A sár- jelentése itt valószínűleg sárga, így a white mud angol fordítás téves.) Nem keverendő össze az izsáki arany sárfehér fajtával, amely inkább homoki fajta. Hagyományosan Somló, Neszmély és Szekszárd környékén termelik - ma már viszonlyag kevés van belőle - de régebben ennél is elterjedtebb lehetett. A középkorban már fontos szőlőfajtánk volt.

 

 

Sárga muskotály

A legrégebben termesztett szőlőfajták egyike. Nálunk a Tokaj-Hegyaljai borvidéken termeszthető fajták egyike, de nem túl nagy felületen más borvidékeken is termesztik. A muskotályos fajták között egyedülállóan finom, nem lágy, Tokaj-Hegyalján borkülönlegességet készítenek belőle.

 

 

Sauvignon blanc

világfajta; Magyarországon régóta ismerik, de főleg Erdélyben terjedt el. Középérésű, közepes termésű. Fürtje kicsi, tömött. Bogyói sárgásfehérek, feketén pontozottak, vastag héjúak, vaníliára emlékeztető fűszeres zamatúak. Az érett szőlőből elsőrendű illatos, zamatos, kemény karakterű, a farkasalmára emlékeztető ízű, könnyen felismerhető bor készül.

 

 

Semillon

dél-nyugat Franciaországból származó, főleg a dél-balatoni borvidéken telepített szőlőfajta. A világon a legnagyobb ismertségre talán a sauvignon blanc-nal házasítva tett szert. Bora sok esetben savhiányos, ennek ellenére friss és üde.

 

 

Shiraz-Syrah

A syrah egy francia szőlőfajta, amely az Észak-Rhone völgyből származik. Nem volt nevezhető igazán elterjedt szőlőnek, hiszen Franciaországon kívül csak Ausztrália bortermelésében játszott komolyabb szerepet. A syrah kifejezetten testes bort adó szőlőfajta, jellegzetes illat és ízjegyei a feketebors, különböző fűszerek, és egy különleges animális "bőrös" (az angolban: farmyardy) karakter. Kitûnõ ital nehéz húsételekhez: marha- és bárányhúshoz, vadhoz, szárnyashoz . Elterjedése: a Rhône-völgy Valais-tõl délig, Provence, Languedoc, Kalifornia, Ausztrália, Dél-Afrika.

 

 

Siller

mint önálló kategória magyar (és részben német) sajátosság; savas mustból előállított élénkpiros bor.

 

 

Szamorodni

a szamorodnit az olyan szőlőfürtökből préselik, amelyek számottevő mennyiségű aszúszemet tartalmaznak, és amiből így az átlagosnál gazdagabb tartalmú bor készülhet. Magának a szamorodni szónak a lengyel jelentése (ahogy termett) viszont éppen az aszúborokétól eltérő feldolgozási módra utal. Olyan aszús szőlőre, amit úgy dolgoznak fel, ahogy az megérett a tőkén, vagyis aminek fürtjéből nem szedték ki az aszúszemeket. A szamorodni borokban a magasabb alkoholszint és szárazanyag-tartalom mellett rendszerint jelentős mennyiségű, akár 100-120 grammnyi vagy azt meghaladó cukor is megmarad. A száraz szamorodni készítése önálló világnak számít a tokaji borászkodásban, gyakran évekig is eltartó érlelése nagy odafigyelést kíván.

 

 

Szürkebarát

Pinot gris

nyugati származású világfajta. A Badacsony hegyen levő Pálos kolostorban lakó szerzetesek a XIV. században hozák magukkal Nyugat-Európából. Kis, hengeres, tömött fürtjein a bogyók kékes-szürkék, hamvasak. Szeptember közepén, végén érik, közepesen terem. Bora kiváló, különleges minőségű, testes, alkoholban, extraktban gazdag.

 

 

Tramini

valószínűleg a dél-tiroli Tramin községről kapta a nevét. Nyugati eredetű, széles körben elterjedt fajta. Kicsi, tömött fürtű, húspiros színű, hamvas bogyókkal. Intenzív muskotályos illatú, finom fűszeres zamatú fajtajelleges bort ad.

 

 

Turán (korai festő)

legtöbb vörösbort termelő borvidékünkön jelen van. Az utóbbi években növekvő mértékben telepítik, amit az is indokolhat, hogy a festőlevű fajták közül a Túrán adja a legjobb minőséget. A jövőben vörösborvidékeink jó kiegészítő fajtája lehet. Csersavban gazdag, mélyvörös színű, finom savtartalmú, fűszeres zamatú, jó minőségű. Elsősorban házasításra használják.

 

Zeusz

Ezerjó és Bouvier keresztezéséből származó borszolő-fajta. Borának savtartalma magas. Késői szürettel rendkívüli minőséget tud adni.

 

Zenit

egy a badacsonyi kutatóállomás által nemesített hibrid, a bouvier és az ezerjó keresztezésével állították elő, a zengő testvérfajtája. Nem túlságosan sokat, de magas mustfokkal terem

 

 

Zweigelt

Ausztriában álították elő a kékfrankos és a Szent Lőrinc fajta keresztezésével. Magyarországon ma az egyik legfontosabb vörösbort adó fajtánk. Viszonylag korán beérik, mustfoka magas és bőtermő. Fürtje középnagy, vállas, nagyon tömött. Bogyói sötétkékek, vastag héjúak, lédúsak és kellemes ízűek. Bora jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus. Különösen jól házasítható.

 

 

Zöldveltelini

osztrák eredetű, bőtermő fajta. Fürtje középnagy, középtömött. Bogyói negnyúlt gömbölydedek, vékonyhéjúak, fehéreszöldek, pontozottak. Bora harmonikus, tüzes, illatos. Kiemelkedő bor készíthető belőle.